Épp feküdtem az ágyban, arccal a párnában, fülhallgatóval a fülemben, és érzelmes zenék hallgatásával próbáltam életkedvem utolsó morzsáit összeszedegetni, mikor is felhívott Jázmin, hogy elmesélje, hogyan lőtte magát pofon hóval véletlenül, és akkor amit én addig csak próbáltam, neki az egycsapásra sikerült.
2010.01.18. 17:30 gangike
2 komment
Címkék: barát
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://gangike1.blog.hu/api/trackback/id/tr375501744
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
79696 2010.01.18. 17:51:09
Jó ha az embernek vannak ilyen barátai. :D
130947 2010.01.18. 18:04:50
Na igen. Milyen unalmas lenne, ha normálisak lennének... :D
