gangike1

Szerettem volna leírni, hogy a szőnyegen fekve, Gondolj rámot hallgatva eszembe jutott, milyen szép volt a koncerten ez a szám, meg az egész koncert milyen szép volt, meg úgy egyáltalán, Presser az isten, meg nyár, meg boldogság, meg a fülledt színházteremben hidegrázás, meg füredi…

Ma, amikor a nyelvtan TZ-t Kinga üvöltve lesúgta nekem, és tőlünk 3 méterre ülő Tominak, tagoltan, szavanként, miközben a tanárnő közöttünk sétált, Jázmin pedig az ölemben levő nyitott füzetéből másolta ki szó szerint a szöveget, és az osztály többi tagja is hasonló…

Amikor ma hatodik óra után jöttünk haza, arról beszéltünk, hogy tavaly ilyenkor még bent készültünk a bioszra. Például amikor egy lábon pörgettük a székeket, vagy amikor számoltuk, Tomi hány másodpercig tud egyensúlyozni egy két lábon álló széken, vagy amikor én hangosan…

Amikor tavaly ültünk körny. kult. órán, tiszafát faragtunk, és Kinga felsóhajtott, hogy süket idiótákkal vagyok körülvéve, Jázmin meg visszakérdezett, hogy micsoda? az olyan... idilli volt.

Amikor tavaly ültünk körny. kult. órán, tiszafát faragtunk, és Kinga felsóhajtott, hogy süket idiótákkal vagyok körülvéve, Jázmin meg visszakérdezett, hogy micsoda? az olyan... idilli volt.

Ez Kinga rajza arról, hogy a szemembe áll az atlaszom.  Igen nosztalgikus vagyok ma... Zeneileg is, ugyanis Hungáriát hallgatok.

Jerry Lee Lewis (with Kid Rock) - Honky Tonk Woman  Ezt akkor hallgattam sokat, amikor 12 éves voltam, és Amerikában akartam élni, és elképzeltem, hogy bizonyos emberekkel táncolok bizonyos helyeken.

Szandit hallgatok, és magasított hangon énekelem vele, hogy lesz twist, igen... Ilyet sem tettem az elmúlt másfél évben. Köszi Era, hogy eszembe juttattad.