gangike1

Na, szóval nem volt egyszerű ez a hét se.
Kedden elvittem a gazdijaikhoz a két érettségi előtt mentett kismacskát. Egyiket Pestig vittem. Busszal. Odáig az újgazdi Salgótarjánból jött. Mert mi ilyen logikusak vagyunk. Aznap este volt a bankett is, ami nagyon jó volt, bár a tanárok tegezését még szoknom kell. Kiosztottuk az aranyköpéses blog címét is nekik, fel is olvastunk belőle.
Csütörtökön temetés.

Ezzel most kitapétázom fél világot. Nagyon boldog vagyok!
És még a telefonom is helyrejött.

Elmentünk ünnepelni, feküdtünk a járdán és napoztunk éjfél után fél órával, fényképeztettük magunkat az éggel. Hazafelé úgy megáztam, mint még soha, a telefonom valószínűleg tropára ment a víztől. De LEÉRETTSÉGIZTÜNK!

Kész, vége, soha többet nem kell érettségiznem! 
A reggel az írásbelikhez hasonlóan (magyar előtt két girhes kismacska, német előtt meg nem talált kulcs miatt kapu felett kimászás ünneplőben) fantasztikusan alakult, ha azt vesszük, hogy 6.50-re legkésőbb bent kellett lenni (ehhez a legkésőbbi a 6.36-os busz, amit el kell érnem) és én 6.10-kor ébredtem, mert a telefonom kicsit meghalt és nem ébresztett. Aztán végül is az utcán öltöztem, a buszmegállóban még a fülbevalóm is fel tudtam rakni, de kétségtelenül Krisztián bá személyében érkezett a megváltás, ugyanis bevitt kocsival. 
Aránylag jókat húztam, bár az irodalmat kedvem lett volna visszaadni, de azért egész frappánsan megoldottam. Németből állítólag jó voltam, az a hír ment fel a tanáriba aztán jött le hozzám, hogy le se lehetett lőni. A töri meg az eü. is egész emberi lett. 
Akkor most szánsájn-hepinesz, szia Nyár, viszlát Suli!

Holnap szóbelizünk.
Elmesélem, miről beszélgetünk épp a facebook csoportunkban. Tomika most kérte el a töritételeket. Máté ott tart, hogy ezt fogja elszavalni irodalom előtt mélyen tanár úr szemébe nézve. Kuci sokkot kapott, mert ő elfelejtette, hogy kell szavalni irodalom előtt. G. Fanni rúdtánc bevetését javasolta neki. Egyre többször jön velem szembe az a mondat, hogy ilyen tétel is van??!?.  Nagyjából mindenkinek van egy olyan tantárgy, aminek a tételeihez hozzá se mert nyúlni. Az irodalommal hogy állsz? kérdésre jónak tekinthető az a válasz, hogy hatot átolvastam [a húszból]. 
Fuckfuckfuck.

Most olyan jól nézne ki, ha azt írnám, hogy sajnos nincs időm blogolni, annyit tanulok hetek óta, de ez azért annyira nem fedné a valóságot.
Amúgy semmi érdekes, Kingával voltunk az általános sulinkban, örültek nekünk, holnap megyek Quimbyre, végre süt a nap meg ilyenek.

Csütörtökön voltam vért adni, elkísértek a Kingák és Jázi, tök buli volt, szegény néninek meg kellett részletesen mutogatnia, hogy választják szét a vért, mit csinálnak vele, hogy működik a vércsoport-meghatározó lapocska, stb. Kész áldás lehet, ha a vérellátóba beszabadul négy eü.-s kislány...

Itt lakó sógornőnek az az előnye, hogy nagyjából annyira szeret pofázni, mint én, meg vannak érdekes sztorijai is, és lehet vele majdnem éjfélig beszélgetni a konyhában ülve.

Olyan furcsa, hogy főzöl, teszel-veszel a konyhában, vigyázol a Hannára, amikor először költöztem ide (10 éve), akkor meg még csókolommal köszöntél... - mélázott el a sógornő a pizza fölött.

Kicsit sűrűek a napok mostanában. Szóval van egyrészről olyan, hogy 97%-os magyar írásbeli, és istenkirály vagyok, meg eddig 91%-os német, amiben az egyik összetevő még nincs benne, de reményeim szerint nem ront rajta (sokat). Másrészről beköltözött a sógornő meg a Szépszemű hozzánk, és egész nap gyerekfelvigyázás van, amikor meg ő már alszik, de sógornő már itthon van, akkor vele dumálunk. Harmadrészt lesz olyan, hogy holnap magyaróra, holnapután eü. érettségi, ami ugyan nem para, de azért mégis.