Pofátlanul a tél arcába röhögtem, anyád picsájával fogsz te kicseszni, akkor is jól fogom magam érezni, ha reggelre fél méter hó lesz! Ebbe a gondolatba este hétkor olyannyira belehergeltem magam, hogy kimentem és megépítettem Bélát. És még élveztem is. Személyes harcomat…
Az a barátság, meg a telepátia, meg a félszavakból megértés, amikor Kinga azt mondja, hogy adekofka! én pedig előveszem a csokim, és adok neki egy kockát.
Végignézek a szobám falán, és egyre jobban utálom a telet. A szobám falán van kép a kedvenc zenészeimről, a barátaimról, utcazenéről, koncertekről, autókról, gőzmozdonyokról, és én ezt most mind akarom.